A Szakkollégium szervezeti felépítése és képzési rendje

A Kepes György Szakkollégium elődje 1991-ben, hallgatói kezdeményezésre alakult, hogy az Eszterházy Károly Főiskolán, majd Egyetemen tanuló diákok tehetséggondozásának egyik jelentős intézménye legyen. Jelenlegi nevét 2007-ben vette fel. 2008 óta a Leányka úti Kollégium első emeletén található 30 férőhelyet foglalja el. Célja egy olyan autonóm diákönkormányzattal rendelkező, tettre kész közösség megteremtése, melynek tagjai nyitottak a tudományos ismeretek, a kulturális és a közéleti kérdések iránt, aktívan kiveszik a részüket az egyetem kulturális és tudományos életének alakításból, és minden rendelkezésre álló lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy tudományos és szakmai karrierjüket építsék, személyiségüket fejlesszék. Működését a kezdetektől a Szakkollégiumi Chartában lefektetett elvek határozták meg, melyet az elsők között írt alá az akkori diákelnök. Értelemszerűen bekapcsolódott az Országos Szakkollégiumi Mozgalomba, és rendszeresen képviselteti magát az Interkoll, a szakkollégiumok érdekvédelmi szervezetének rendezvényein. Kapcsolatot tart fenn több magyarországi szakkollégiummal és igyekszik bel- és külföldi kapcsolatait is bővíteni. A 2011-től az akkreditációs eljárásokon rendre elnyerte a minősített szakkollégium címet.

Szervezeti felépítés

A Szakkollégium autonóm diákönkormányzattal rendelkező intézmény saját Szervezeti és Működési Szabályzattal (Alapszabály), melyet a mindenkori tagoknak áll jogukban módosítani. A legfőbb döntéshozatali szerv a minden tagot magába foglaló Közgyűlés, melyet legalább havonta egyszer kötelező összehívni. A Szakkollégium vezetője a diákelnök, akinek a munkáját a Választmány és a választott tisztviselők segítik. Az intézménnyel és külső intézményekkel való kapcsolattartásban, illetve a szakmai munkában nyújt segítséget a szakkollégiumi vezető mentortanár. 2007-ben, a felsőoktatási rendszer és a Főiskola oktatási szerkezetében bekövetkezett átalakulásokra reagálva, az akkori tagság úgy döntött, hogy a különböző tudományterületeket átfogó, az interdiszciplinaritás elvére épülő szakkollégium irányába mozdul el, és ennek megfelelően alakította át a szervezeti felépítését.

Szakmai tevékenység

A szakkollégiumban végzett tehetséggondozás a tanórákon megszerezhető és tananyagban elsajátítható ismereteken túli szakmai ismeretek elsajátítását kínálja, a felsőoktatási képzési rendbe nem tartozó képzési programmal. De a szakmai ismeretek bővítésén túl éppoly lényeginek tartja a tagok pszicho-szociális kompetenciának és készségeinek kialakítását és fejlesztését.
Interdiszciplinaritásunknak köszönhetően különböző tudományágakat művelő tagokkal rendelkezünk, és ezt kihasználva nyitottak vagyunk bármely előadásra, hogy minél szélesebb spektrumon láthassuk a világot. Kurzusaink és szemináriumaink tartására a téma elismert szakemberét kérjük fel, akitől azt is várjuk, hogy engedjen betekintést az aktuális kutatási tevékenységébe. Az egyes kurzusok témájához kapcsolódóan vagy önálló tematika szerinti előadássorozat keretében a magyar tudományos élet és közélet jeles képviselőit hívják meg. Az előadássorozat helyett a tagok konferenciákat is rendezhetnek kizárólag meghívott előadókkal, mert a heti előadássorozatoktól hatékonyabbak az egy napra koncentrált konferenciák és kerekasztal-beszélgetések.
A tagok további szakmai fejlődésüket a TDK-körökben kifejtett tevékenységükkel mozdíthatják elő, ami szoros együttműködést igényel az Egyetem Tudományos Diákköri Bizottságával. Ennek kereteit az intézményi komplex tehetséggondozási program jelöli ki.
A szakmai programok szervezésén túl a szakkollégium igyekszik támogatást nyújtani tagjainak a későbbi szakmai karrierjük kiteljesítésében. Külső szakemberek bevonásával bíráljuk el a szakkollégiumi tagok számára kiírt szakmai ösztöndíj-pályázatokkal, mellyel az arra érdemesek TDK-kutatásait, valamint a szakmai fejlődésüket előmozdító tevékenységüket (konferencia-részvétel, publikálás, könyvtárazás, kapcsolatfelvétel külső kutatókkal) támogatjuk.
A félévente megrendezett tréningen közösségépítés, az önismeret elmélyítése, egymás nézeteinek megismerése, közéleti kérdések megvitatása és a közösségi megnyilatkozásokban fontos kompetenciák elsajátítása (érvelés, vita, szónoklás) a cél.
A tagok törekszenek arra, hogy a rendszeres szakmai munkán túl aktuális közéleti ügyekben civil akciókat kezdeményezzenek, vagy azok résztvevői legyenek, önkéntes munkát végezzenek. Az utóbbi években egyre intenzívebb érdeklődés mutatkozik a környezetvédelmi, ökológiai kérdések, a környezettudatos és fenntartható életforma problémái iránt, ami ilyen témájú konferenciák, előadások, kurzusok szervezésén túl a szelektív hulladékgyűjtést, az egészséges életmódot és táplálkozást népszerűsítő akciók szervezésben is megmutatkozik.
A folyton változó tagokból álló társaságot eleven közösséggé formálni maga is a fejlesztés része. Ehhez nem csak az év során szervezett közös szakmai, kulturális és szabadidős programok, valamint az együttlakás, de a minden év elején megrendezett csapatépítő évnyitó tábor is hozzájárul. Ez a közösségi összetartozás a főiskolás éveken túlnyúló megtartó erővel rendelkezik. A szakkollégiumból a hallgatói jogviszony megszűnése miatt távozó hallgatókkal meg kell tartani a kapcsolatot. Erre szolgál a szenior tagság és tiszteletbeli tagság státuszának megteremtése, a kétévente megszervezett alumni-találkozó, és a volt szakkollégisták felkérése szakmai és kulturális programok megtartására. A mindenkori szakkollégistáknak ily módon egy egyre növekvő szakmai és kapcsolati tőke áll a rendelkezésére önmaga fejlesztéséhez, melyet maga is gyarapítani fog a későbbiekben.